2011. év
Az erőforrások áringadozásai, a nyersanyagimportra való támaszkodás és az egyre szűkösebb erőforrások vezérelte az Európai Bizottság 2011-ben elfogadta az európai erőforrás-hatékonysági ütemtervet, amelynek célja a gazdasági növekedés elválasztása az erőforrás-fogyasztástól.
2012. június
A" Európai erőforrás-hatékonysági platform" (EREP) az erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében indult. A platform összefogja az érdekelt feleket és a különböző területek különböző szakértőit, például az Allen MacArthur Alapítványt, az Unileveret stb., Hogy közösen politikai ajánlásokat nyújtsanak a körkörös gazdaságra való áttérés elősegítésére.

2014. július
Az Európai Bizottság elfogadta a&körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagját." A terv a&idézetén alapul: Európai erőforrás-hatékonysági ütemterv GG; és számos olyan kezdeményezést tartalmaz, mint például a hulladékra vonatkozó törvények és rendeletek felülvizsgálata, fenntartható építési kezdeményezések, zöld vállalkozási cselekvési tervek, zöld foglalkoztatáspolitikai dokumentumok és&"útiterv GG"; előrehaladási jelentések.
2015. december
Elfogadta az Európai Uniót’s a körforgásos gazdaság cselekvési terve (CEAP), amelynek célja a világ átalakulásának elősegítése’s a körforgásos gazdaság legnagyobb egységes piaca. Terjesszen elő 54 intézkedést és 4 jogalkotási javaslatot a hulladékra vonatkozóan, beleértve a hulladéklerakókra, az újrafelhasználásra és az újrafeldolgozásra vonatkozó célkitűzéseket, amelyeket 2030-ig és 2035-ig el kell érni, valamint hozzáadott besorolásokat, például a települési hulladék textíliáit és a biológiai hulladék újrafeldolgozási kötelezettségét.
2017-es év
A" Európai Körforgásos Gazdasági Érdekeltek Platformja" és a" Körforgásos Gazdasági Pénzügyi Támogatási Platform" azért indultak, hogy az átalakulásban részt vevő valamennyi felet tudás szempontjából felajánlják.
Az EU’s" Körforgásos gazdaság cselekvési terv" elkötelezett amellett, hogy a teljes gazdasági ciklust lefedi a gyártástól a fogyasztásig, a karbantartásig és az újragyártásig, a hulladékgazdálkodásig és a másodlagos nyersanyagokig. A lefedett anyagáramok a műanyagok, az élelmiszerek, a legfontosabb alapanyagok, a bontás és az építőipar, valamint a biomassza és a bioalapú anyagok.
Ezen túlmenően számos részlegközi és ágazatközi intézkedés is rendelkezésre áll e rendszerváltás támogatására az innováció és a beruházások révén.





